Újszülött fotózás

"Az élet tűz, amely mindig elhamvad, 

de újra lángra kap, amikor gyermek születik."

  Véletlenül jött anno, hogy kismamákat fotózzak. Meghirdettem egy karácsonyi fotózást és jelentkezett egy babát váró hölgy, gondoltam, miért is ne. Először zavarban is voltam, mert előtte nem láttam ilyen közelről várandós nőt. Nem tudtam mi áll jól neki, hogy forgassam, milyen szögben fotózzam. 

Azóta ez lett a kedvenc fotó témám. Imádom az ehhez tartozó kellékeket és ruhákat, illetve az egész bájt, ami ilyenkor a fotózást és a képeket belengi! 

  Egy évvel később újabb véletlen fordulat következett be a munkámban. Hiába érdekelt az újszülött fotózás, nem volt kin gyakorolnom. Bárkivel megbeszéltük, hogy szülés után 14 napon belül lefotózzuk a babáját, mindig közbe jött valami: császár utáni fájdalmak, hasfájós baba, kórházba visszakerülés. Egy hónapja viszont az egyik ismerősöm nagyon jól vette a szüléssel járó akadályokat és a kismama képek után szerette volna, ha a picit is lefotózom. Mondtam a családnak, hogy még nem készítettem ilyen témában képeket, valószínűleg nem olyanok lesznek, mint ami ilyenkor az elvárás. Nos, a baba több mint 3 órán át fent volt, nem sírt, csak pislogott a világra, de a a munka szempontjából ez nem volt jó. Egy alvó babát lehet pózoltatni, egy ébren lévőt lehetetlen. Nos, kínlódtunk vele órákig, lett pár használható kép, de alapvetően messze nem olyan, mint amiért odamentem és fejben elterveztem. 

   Ekkor jött a gondolat, hogy szeretnék tanulni egy ehhez igazán értő fotóshoz, mert ez magamtól nem fog menni. Bárcsak tartana workshop-ot valaki nagyon ügyes. Láss csodát, 2 nappal később Flow photo alias Judit kiírta facebook-ra az eseményt. Majd kiugrottam a bőrömből! Az ő munkája a kedvencem évek óta. Pont most, mikor kimondtam, hogy erre vágyok?! Gyorsan ki is próbáltam a különleges képességem és kértem egy beszélő egyszarvút, de az nem jött be. Válogat az univerzum a kéréseim között vagy nem tudom. :) 

A workshop 2 napos volt, reggel 8.30-18:00-ig tartott. Rendesen elfáradtunk, pedig csak figyeltünk meg kattintgattunk. Az oroszlán részét természetesen Judit végezte, miközben beszélt hozzánk és mutogatott mindent sorba. Őrületesen sok mindent tanultunk ez idő alatt, elkezdtem végre látni a fényt az alagút végén. Volt nyugis baba, sírós baba; kislány, kisfiú és természetesen volt bepisilés és  becsokizás is, szóval minden, amivel ez a szakma jár.

Sok trükköt és praktikát osztott meg velünk és minden felmerülő kérdésünkre választ kaptunk. Akinél nem jött be a fehér zaj, ott Bon Jovi volt a sírásgátló. Sorba vettük a pózokat, az anyagokat, a beállításokat, a szöget, hogy honnan érdemes fotózni. Eddig is sejtettem, hogy az újszülött fotózás nem piskóta, de most testközelből láttam is. És tudjátok mi volt a legviccesebb? Mikor a szülőknél sírt a baba, Juditnál meg nem. Erre mondják, hogy Suttogó vagy csak simán profi.

Gyönyörű képek születtek, olyan érzés volt, mintha csak álmodnék. Így is lehet ezt csinálni.

A végén átvettük a képek feldolgozásának lépéseit is, de az még egy kis idő lesz, hogy el is tudjam sajátítani rendesen. Nagyon sokat kell gyakorolnom addig, de már legalább látom, hogy a lehetetlen nem létezik. 

   Köszönjük, Judit az útmutatást, az odaadásod és lelkiismeretes munkád! Addig is, ha kisbabátok születik és igazán jó képeket szeretnétek irány a Flow photo!