2017. február 28., kedd

Vedd fel a kedvenc farmered és tedd különlegessé egy blézerrel!

         ”A stílus elárulja, hogy ki vagy, anélkül, hogy egy szót szólnál.”       
  (Rachel Zoe)    


                       
Sokunk ruhatárában megtalálható és mondhatni legpraktikusabb ruhadarabunk a blézer. Praktikus, mert szinte mindennel kombinálható, így mindenki számára beilleszthető lehet a hétköznapi viselet közé. Az egyszerű farmer-póló verzió egy jól megválasztott blézerrel és kiegészítővel igazán stílusossá válhat.

Különböző fazonúak vannak jelen az üzletekben: gombos-gomb nélküli; hosszú-rövid; vagy épp ujjas-ujjatlan és még sorolhatnánk; de ami biztos, hogy ekkora választékban mindenki megtalálhatja az alkatához leginkább illőt.


Alacsony lányoknak ajánlott a rövidebb, maximum derékig érő blézer, a hosszú fazonúak összenyomják őket. 



Magasabb lányok bátran kísérletezhetnek hosszabb fazonokkal, sőt náluk szóba jöhetnek a mostanság egyre népszerűbb akár térdig érő blézerek, melyek mellényként, kabátként is funkcionálhatnak attól függően, hogy ujjas vagy ujjatlan típusról van szó. 


A teltebb idomú hölgyeknek a derékig érő blézerek a legelőnyösebbek és lehetőség szerint középen elhelyezett egygombos megoldást válasszanak.


A kevésbé nőies alkatúak, "fiúsabb" típusúak vásárláskor tartsák szem előtt, hogy a blézer gallérja valamilyen díszítéssel például gombbal, virággal, fodorral legyen feldobva, mert ez optikailag szélesíti a felsőtestet, így emlékeztet a homokóra alkatra.







Ha megtaláltuk hozzánk a leginkább passzoló fazont, akkor bátran kísérletezzünk kiegészítők terén - legyen szó táskáról, cipőről, nyakláncról vagy épp fülbevalóról -, ez fogja meghatározni, hogy elegánsabb vagy sportosabb lesz-e az összkép. Magas sarkú választása esetén a blézer farmerrel is elegáns összképet mutat, míg ugyanez a szett vászoncipővel már sportosabb benyomást kelt.
Elmondható, hogy a blézer már nemcsak a hivatalos, elegáns öltözködést jelenti, hanem egy elegánsan laza vonalat is képvisel.






                                                                                                                                                         Gina Photography

2017. február 23., csütörtök

Oktatás

"A tanításban az a legjobb, hogy az ember fiatalok között van és legalább annyit tanul tőlük, mint amennyit tanít nekik." 


   Tegnap az egyik asszisztensemnek jelentkező lánnyal, Rékával (17) töltöttem a délutánt. Ő már ilyen fiatalon tudja, mi szeretne lenni. Van egy hobbi gépe évek óta, részt vett már egy egy napos tanfolyamon, kísérletezik otthon, már csak útmutatásra, önbizalom építésre, tapasztalatszerzésre és pár technikai tanácsra van szüksége a teljes tudás elsajátításához. Ezen kezdtünk el dolgozni együtt.

  Szerencsére épp napsütés és 15 fok volt tegnap. Kívánni se lehetett volna szebb időt! Egy egy órás elméleti áttekintés után kimentünk az utcára és az volt a feladata, hogy keressen formákat, alakzatokat és merjen közelebb menni a témához. 




Ezzel Rékának nem csak a gépét kellett legyőznie, (automata funkcióról manuálra váltani) hanem önmagát is. Mivel csak ketten voltunk az oktatáson a kezdeti szégyenlősség után hamar feloldódott és már nem csak a szokványos utcát látta, hanem meglátta a kerítésben a vízszintes vonalat, az faágakban az átlót, az autó lámpájában a kört. 




Ezután mozgó modellt, a labdázó kutyámat fotóztuk. Ez már nehezebb téma, szemmel alig lehet követni a focizó Sunny-t, de ezt is kipróbáltuk és gyakoroltuk. 

Végezetül a nyers képek feldolgozási folyamatát mutattam meg Rékának, hiszen az is nagyon fontos, minél hamarabb tisztában kell legyen vele, hogy tudjunk haladni. 

   Ez az első lépcsőfok a fotózásban és tulajdonképpen erre épül minden. Réka sikeresen vette az akadályokat. Jövő héten folytatjuk vele a gyakorlást.





   Mikor végeztünk, kocsiba ültünk és átbeszéltük a nap élményeit és a házi feladatát. Közben Réka elővett egy zöld zacskót. Kölesgolyó volt, imádom, de ez most zöld volt, spenótos. Megkínált és rájöttem hogy ezt még jobban imádom, mint a sima sósat.
Rékát kitettem a buszmegállóban és mentem tovább egy megbeszélésre a honlaposommal. Mikor végeztünk, őt is elvittem egy buszmegállóig és míg utaztunk felfedezte a zöld zacskót a kocsiban. Megkínáltam, ő is rögtön rázizzent és még aznap este rohant ilyet venni. :)
A nap tanulsága: mindig tanulunk egymástól valamit!



Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésem!
Ha Téged is érdekel a fotózás, akár csak hobbi szinten és már van egy komolyabb géped, jelentkezz egy gyorstalpalóra és érthető nyelven pár óra alatt megtanítok Neked mindent, amire szükséged van.



2017. február 21., kedd

2017 divat színei

    "A színekkel mindig azt akarjuk magunkhoz venni, amelyből épp hiányunk van..."

(Jean-Gabriel Causse: Emberismeret)



Az idei évre jellemző lesz, hogy színek terén nem igazán lehet mellé fogni mivel olyan időket élünk, hogy nemcsak minden stílus minden stílussal kombinálható, hanem a színekkel kapcsolatban is megengedett ez a fajta „szabálytalanság”.

Idén tavasszal is bátran viseljünk a hangulatunknak megfelelő színeket, vagy épp az ellenkezőjét, hiszen köztudott, hogy ha nem vagyunk épp jó passzban, nem kell feltétlenül sötét színekbe burkolóznunk, bátran viseljünk világos, sőt élénk színeket és figyeljük meg hogyan hatnak hangulatunkra.



Egy kis segítség a választáshoz:

Kék: lelki feltöltődés, béke és nyugalom

Narancssárga: elűzi a depressziót, az öröm színe

Sárga: jobb koncentráció

Vörös: ösztönző hatása van, fokozza a teljesítőképességet

Zöld: harmónia, egyensúly

Lila: legnagyobb energiával rendelkező szín

Fehér: tisztaság, egyszerűség

Barna: szorgalom


A fent felsorolt színek bármely pasztell árnyalata 2017-ben is nagyon stílusos lesz. Csak meg kell találnunk a bőrtónusunkhoz, egyéniségünkhöz, hangulatunkhoz illőt.



Ha az elmúlt évben még nem szereztél be ilyeneket, íme pár szett kedvcsinálónak:


Kép: bellefille.hupont.hu









Kép: sziluettpersonalstyling.cafeblog.hu





Az előjelzések szerint azonban az idei év abszolút befutó színe a „lomb zöld” lesz. Remekül kombinálható és mint tudjuk, a zöld az egyensúly, harmónia színe, így mindenképp szerezzetek be egy-két ilyen színű ruhát vagy kiegészítőt, ezzel a stresszes napokra is bebiztosítjátok magatokat.


Kép: forherblog.hu






Tehát, hajrá elő a színekkel a szivárvány minden árnyalatában!

2017. február 20., hétfő


Kedves Olvasóim!

Ezúttal szeretném bejelenteni, hogy blogom az érdeklődésre való tekintettel mától heti rendszerességgel jelentkező divat tippekkel, „Stílus” rovattal egészül ki. Úgy gondolom, fotóművészként fontos, hogy foglalkozzak a divat témakörével, hiszen valahol csatlakozik a kettő, illetve márciusban indul az "Átalakító show" projektünk, amit egy konkrét szépségápolási team fog végezni a jelentkezőkkel.
Egy adott fotózást a hozzá kigondolt hangulatba kell hozni, ez pedig dekorációs kiegészítőkön- illetve a fotó alanyok által viselt ruhadarabokon keresztül valósítható meg. A mai felgyorsult világban- ahol tényleg „a ruha teszi az embert” - csak a fantázia szabhat határt, hogy ki milyen stílusú/hangulatú képeken szeretné viszont látni magát. Ebben a témakörben segítségemre lesz stílus tanácsadó kolléganőm, aki minden héten más témakörre felépített aktualitásokat fogja röviden megosztani velünk.

Ha toppon szeretnétek lenni a témában, tartsatok velünk hetente!






2017. február 13., hétfő

Valentin nap - Egyre nagyobb divat a glamour fotózás



A Valentin napra készülve pár bátrabb hölgy, aki szerette volna meglepni párját valami újdonsággal, fehérneműs fotózásra jelentkezett be hozzám. Ehhez így télen - mikor a téli kabát és nagy pulcsi ápol és eltakar - különösen nagy lelkierő kell, én abszolút megértem. Ezeket a képeket a diszkréció jegyében nem szoktam megosztani semmilyen formában, kizárólag a vendégem kapja meg.

Szeretném kiemelni Tünde (46) esetét, aki amellett, hogy nagyon izgult nagyon készült is. Rengeteg fehérnemű kombinációt hozott és szerintem titokban modellkedni is eljárt valahova, mert ahhoz képest, hogy még nem járt fotózáson, teljesen profi volt. Nagyon könnyű volt vele együtt dolgozni, egy igazi nő, minden fotósnak ilyen modellt kívánok. Ahhoz, hogy könnyebben feloldódjon ebben a számára idegen környezetben, magával hozta a legjobb barátnőjét, aki végig asszisztált nekünk és szórakoztatott minket. Végül 2,5 órásra nyúlt a fotózás, annyi ötlet és ruha variáció volt, hogy nem fértünk bele a tervezett egy órába, de nem bántuk, mert élveztük a közös munkát, aminek az eredményét már át is adta a párjának és a következőt írta e-mail-ben ma nekem:

"A párom nagyon örült a képeknek! Azt mondta, hogy nagyon büszke rám, mert nagyon szeretett volna rólam fotókat készíteni és hogy ennél szebb ajándékkal nem tudtam volna meglepni!!!"



Remélem, sikerült kedvet csinálnom ezzel az írással azoknak, akik szeretnének ilyen képeket akár csak maguknak önmagukról az önbecsülésük megerősítésére,  mindössze nem mertek eddig kamera elé állni.









2017. február 12., vasárnap

Hogyan lettem fotós? 

“Úgy tűnik, a siker összefonódik a cselekvéssel. A sikeres emberek folyton mozgásban vannak. Követnek el hibákat, de nem adják fel.” (Conrad Hilton) 

   Üdvözöllek a blog oldalamon! Mócza Georgina vagyok,fotóművész. Ez az első bejegyzésem, itt magamról írok egy rövid bemutatkozást, a továbbiakban azonban a munkámmal kapcsolatos tapasztalatokra és élményekre fogom alapozni az írást.
   Középiskolás korom óta vágytam valamilyen izgalmas szakmára, de mivel gimnáziumba jártam, nem sokat tudtam arról, pontosan mik a lehetőségeim. Onnan a diploma a következő lépcsőfok és ahogy a szüleim tanácsolták, elvégeztem egy közgazdasági főiskolát. Akkor azt hittem, ez a tanulmány jó lesz a munkaerőpiacon, de a gyakorlat azt mutatta, hogy maximum kiindulópontnak volt jó nekem, de előre különösebben nem visz. Éreztem, hogy nem ez az én utam. Egy cégnél a napok túl monotonok, érzelemmentesek, én ettől sokkal aktívabb- és érzelemdúsabb vagyok. Akkor megfogadtam magamban, hogy mire 30 éves leszek ki fogom találni, mit szeretnék hivatásszerűen dolgozni és azt gőzerővel fogom csinálni. Évekkel ezelőtt az élet egy esküvőszervező tanfolyamra sodort és ott már tudtam, hogy jó helyen vagyok,csak azt éreztem, hogy jobban részese akarok lenni az eseménynek.  Így jött el, hogy fotós lettem és minden nehézség ellenére se adnám fel ezt a szakmát soha!